Az ingatlanpiac az utóbbi hetekben ismét fókuszba került, pedig valójában semmilyen érdemleges nem történt. Vannak azonban ígéretes hírek. Ilyen például, hogy egyre olcsóbbak a hitelek, így mind többen már nem készpénzre vásárolnak maguknak lakást vagy házat. De lebegtetik már egy ideje a félszocpol újbóli bevezetését is, közben egyes szakértők már az árcsökkenés megállásáról beszélnek. Cikkünkben ezeket a híreket gyűjtöttük össze.
Rendkívül óvatosak a mai lakásvásárlók. A statisztikák alapján a készpénzes vevők aránya még mindig 90 százalék körüli. De azt is látni lehet, hogy az elmúlt évben egyre többen kérnek az önerő mellé valamilyen hitelt, hogy nagyobb lakást, értékesebb ingatlant vásároljanak maguknak vagy azért, hogy kisebb önerővel is költözni tudjanak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint idén februárban másfélszer akkora összegben folyósítottak lakáshitelt a bankok, mint egy évvel korábban. Ebben ugyan részben benne lehet, hogy sokan felismerték azt, hogy a mostani olcsóbb hitelekkel érdemes kiváltani a végtörlesztéskor vagy még azelőtt felvett kedvezőtlen konstrukciókat, de mindenképp javuló tendenciát mutatnak a számok.
Az Otthontérkép ingatlankereső portálon elvégzett több százezer keresés alapján megvizsgálták, hogy az egyre fokozódó érdeklődés mely területekre és milyen típusú ingatlanokra koncentrálódik. A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a lakáskeresők körében a legnépszerűbb területek között jelenleg magasan a XI. kerület vezet, míg Újbudát a XIII. és a XIV. kerületek követik. Az árak tekintetében is egyértelmű a fölénye a 10 és 15 millió forint közötti ingatlanoknak a keresési statisztikák alapján. A legnépszerűbb méretkategória pedig az 50 négyzetméter körüli ingatlanok. Vagyis jelenleg ezeket az ingatlanokat keresik a legnagyobb százalékban az Otthontérkép felhasználói.
Venni vagy bérelni?
Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy jelen körülmények között a vásárlás, illetve a bérlés milyen pénzügyi következményekkel jár, és a kérdést több szempontból is körüljárták. Megvizsgálták, hogy mi a helyzet akkor, ha a vásárlást fontolgató személynek rendelkezésére áll a szükséges tőke, illetve ha nem, és hitelből finanszírozná azt meg.
Jöhet a félszocpol
Újabb lökést adhat az ingatlanpiacnak, illetve a pénzügyi kalkulációkat is átalakíthatja az, ha a kormány használt lakásokra kiterjeszti a lakásvásárlási támogatást, vagyis visszaállítaná az úgynevezett félszocpolt. Már elkészült az a javaslatcsomag, amely a gyed extra és a családi adókedvezmény bevezetése után újabb intézkedésekkel segítené a gyermeket nevelő családokat, illetve ösztönözné a gyermekvállalást. A javaslatcsomag tartalmazza a félszocpol újbóli bevezetését, amelynek lényege, hogy a gyermeket vállaló szülők nemcsak új lakás, hanem használt ingatlan vásárlása esetén is igényelhetnek állami támogatást. Arról, hogy az intézkedéssorozat egyes elemeit mikor vezetik be, a kormány dönt majd.
A kormány 2012-ben bevezette a szociálpolitikai kedvezményt új lakás vásárlására. Az új építésű ingatlan vásárlására a támogatás akkor vehető igénybe, ha a négyzetméterenkénti ár nem haladja meg a nettó 300 ezer, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350 ezer forintot. A kedvezmény legalább két gyermek vállalása esetén jár. Emellett bevezették a családi adókedvezményt, amely az egy- és kétgyermekes családokban gyermekenként tízezer, három gyermektől pedig fejenként 33 ezer forinttal többet hagy a dolgozó szülők zsebében. Januártól pedig jött a gyed extra, aminek köszönhetően már korlátlanul lehet munkát vállalni a gyed, illetve a gyes folyósítása mellett a gyermek egyéves kora után. Most pedig, ha minden igaz, újabb családokat segítő intézkedések jönnek.
Megjelentek a vevők
Az ingatlanpiaci szakértők szinte egyöntetűen bizakodók az első három hónap adatai alapján, de tanulva a korábbi évek végül falsnak bizonyult optimista prognózisaiból, most nagyon óvatosan fogalmaznak. Az mindenesetre bizonyos, hogy a piacon élénkülés figyelhető meg: a Duna House által közölt múlt havi országos 8124 tranzakció 21 százalékkal volt több a tavaly márciusi adatnál és az első negyedéves, eddig összesen közel 21 ezres darabszám is 12 százalékos növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest.Ez a trend ugyan túlmutat a szezonalitáson, de az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly márciusban még nehezítette a kemény időjárás az értékesítési folyamatokat, és több tranzakció a későbbi hónapokra csúszott. Bár a keresleti index egy százalékpontot esett az előző hónaphoz viszonyítva, a 86 pontos érték így is az elmúlt két év második legerősebb keresletét mutatja a februárt követően.
Nőnek az ingatlanárak?
Általános áremelkedésről ugyanakkor még korai beszélni, bár az olcsó hitelek, a megnövekedett kereslet és a stagnáló kínálat miatt jó esély van erre is. Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen hogy 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára. Budapesten Dél-Buda lett a legdrágább, itt 214 ezret fizettek, a legolcsóbbnak pedig a VIII. kerület bizonyult, ahol 145 ezer forint volt egy négyzetméter.
Az észak-magyarországi régió a tégla lakások tekintetében is sereghajtó lett, sőt talán még súlyosabb a helyzet, mint a paneleknél, ugyanis az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja. A nyugati régiókban ennél jóval magasabb áron keltek el a téglalakások, nagyjából 180 ezer forint/m2 áron, de az alföldi megyék is 165 ezer forint körül teljesítettek. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer forint/m2 volt az eladási átlag, ezen belül Észak-Buda a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb területe a tégla lakások tekintetében Dél-Pest volt, itt az átlagos négyzetméter ár 215 ezer forint volt.
Vannak kivételek
Budapesten inkább a közlekedésfejlesztési projekteknek és a térfelújításoknak, míg vidéken főleg a munkahelyeket teremtő nagyberuházásoknak lehet árnövelő hatásuk az ingatlanpiacon – derül ki az OTP Ingatlanpont körképéből. A fővárosban főleg a közlekedésfejlesztéseknek és a térrendezéseknek lehet erős hatása az ingatlanpiacra, a vidéki településeknél viszont a munkahelyeket teremtő nagyberuházások növelhetik az ingatlanárakat. Kecskeméten a Mercedes beruházásnak köszönhetően a gyárnyitás évében, 2012-ben 3 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak; Győrben pedig tavaly közel 5 százalékos volt a drágulás, ami részben az új Audi gyár átadásának is köszönhető. A szakember arra számít, hogy a közeljövőben a paksi atomerőmű bővítésének lehet előbbi beruházásokhoz hasonló erős hatása, a helyi értékesítési tanácsadók tapasztalata szerint némi mozgolódás jelenleg is észlelhető a város ingatlanpiacán. Hozzátette: Paksról már most is jobb ingatlanpiaci számok érkeznek, mint a megyeszékhelyről, a város az atomerőmű kedvező hatásának köszönhetően lényegében meg sem érezte a válságot: Pakson tavaly 10 százalékkal növekedtek az ingatlanárak, miközben Szekszárdon 10 százalékos, Tolna megyében pedig átlagosan 6 százalékos csökkenést regisztráltak.
Az értékesítési statisztikákból az is kitűnik, hogy vidéken a közterület-fejlesztések hatása kevésbé érezhető a bérleti díjakon és négyzetméterárakon. Alkalmas példa lehet erre Pécs, ahol az Európa kulturális fővárosa projekt keretében 2010-re számos közterület, köztük a Széchényi tér is megújult, viszont ennek következtében nem növekedett jelentősebb mértékben a lakások értéke. Emellett több közterület szépült meg Debrecen belvárosában is az utóbbi években, ám ezek a fejlesztések sem idéztek elő olyan nagymértékű növekedést az ingatlanok négyzetméteráraiban vagy bérleti díjaiban, mint azt a munkahelyteremtő nagyberuházásoknál lehetett tapasztalni” – zárja gondolatait az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.
